√Ėn a(z) 675296. l√°togat√≥nk,  √©s 243. a mai napon
   Rovataink: Opera >> Luciano Pavarotti >>
  KeresŇĎ   
  KezdŇĎlap   
  Abdelali    
   K√©pzŇĎmŇĪv√©szet
   Zene
   Irodalom
   Film
   Tudom√°ny
   Sz√≠nh√°z
   Opera
   T√°nc
   J√≥ helyek...
   In memoriam...
   A k√∂tetrŇĎl
   √Čp√≠t√©szet
   Husz√°r Lajos: A csend
   Gregor J√≥zsef
   Marton √Čva
   P√°l Tam√°s
   Mikl√≥sa Erika
   Rost Andrea
   Polg√°r L√°szl√≥
   Sass Sylvia
   Kovalik Bal√°zs
   B√°nk b√°n a D√≥m t√©ren
   Karik√≥ Ter√©z
   Luk√°cs Gy√∂ngyi
   Kessely√°k Gergely
   Luciano Pavarotti
   Tosca 2008 SzNSZ

www.idokep.hu




Baska


Dubrovnik


Rab
/ Instagram

Korunk egyik legnagyobb √©nekes√©t szombaton temetik sz√ľlŇĎv√°ros√°ban, Moden√°ban

Meghalt Pavarotti

D√©lmagyarorsz√°g, 2007. szeptember 7. p√©ntek 



Sz√ľlŇĎv√°ros√°ban, az olaszorsz√°gi Moden√°ban tegnap hajnalban 71 √©ves kor√°ban elhunyt Luciano Pavarotti, minden idŇĎk egyik legsikeresebb opera√©nekese, a tenorok kir√°lya. Hal√°la annak ellen√©re vil√°gszerte megrend√≠tette rajong√≥it, hogy k√∂ztudott volt: hasny√°lmirigyr√°kban szenvedett.

Luciano Pavarotti a g√©njeiben hordozta a muzsika szeretet√©t √©s a zenei tehets√©get. 1935. okt√≥ber 12-√©n √Čszak-Olaszorsz√°gban, Moden√°ban sz√ľletett, √©pp akkor, amikor √©desanyja nŇĎv√©re, Lucia meghalt. A csal√°d r√° eml√©kezve keresztelte el a kis j√∂vev√©nyt Lucian√≥nak. Apja p√©kk√©nt dolgozott, sok√°ig motorker√©kp√°rral sz√°ll√≠totta a p√©ks√ľtem√©nyeket, amatŇĎr, sz√©p hang√ļ tenoristak√©nt k√∂zismert volt Moden√°ban, gyakran √©nekelt templomi koncerteken, √©s √°lland√≥an a nagy szt√°rok, Caruso, Gigli √©s Mario Lanza lemezeit hallgatta. A kis Luciano sorra megtanulta a n√©pszerŇĪ operasl√°gereket, a Rigolett√≥b√≥l a herceg h√≠res √°ri√°ja, a ‚ÄěLa donna √© mobile‚ÄĚ volt az elsŇĎ, amivel a szomsz√©dok ablaka alatt szeren√°dozott.
Tizenk√©t √©ves kor√°ban v√©rm√©rgez√©st kapott, m√°r az utols√≥ kenetet is feladta r√° a pap, amikor a csod√°val hat√°ros m√≥don meggy√≥gyult. ‚ÄěA hal√°llal val√≥ tal√°lkoz√°som, az √©let hat√°rtalan megbecs√ľl√©s√©re k√©sztetett‚ÄĚ ‚Äď vallott errŇĎl k√©sŇĎbb √©letrajzi k√∂tet√©ben. Mivel im√°dta a sportot, a focit, sz√ľlei testnevelŇĎ tan√°rnak tan√≠ttatt√°k. Ňź azonban azt k√©rte, harminc √©ves kor√°ig t√°mogass√°k, √©s ha addig nem fut be, akkor lemond √°lm√°r√≥l, az √©nekesi p√°ly√°r√≥l. Nem v√©gzett konzervat√≥riumot, hanem munka mellett Arrigo Pola tenorist√°n√°l fejlesztette √©nektud√°s√°t. Deb√ľt√°l√°s√°ra egy √©nekverseny megnyer√©se ut√°n 1961-ben ker√ľlt sor Reggio Emili√°ban, ahol Puccini Boh√©m√©let√©nek Rodolf√≥j√°t √©nekelte az oper√°ban. Ez a szerep hozta meg sz√°m√°ra a nemzetk√∂zi elismer√©st is: 1963-ban Maria Callas kedvenc partnere, Giuseppe Di Stefano helyett a londoni Covent Gardenben kellett beugrania. K√©t √©v m√ļlva Edgardo szerep√©ben az Egyes√ľlt √Āllamok k√∂z√∂ns√©g√©t is megh√≥d√≠totta Donizetti Lammermoori Luci√°j√°ban. Darabbeli partnere, Joan Sutherland tan√≠totta meg a helyes l√©gz√©stechnik√°ra.
Ma m√°r legendak√©nt emlegetik, hogy 1972. febru√°r 17-√©n, amikor a New York-i Metropolitanben Donizetti Az ezred l√°nya c√≠mŇĪ oper√°j√°ban l√©pett fel, annyira megd√∂bbentette kilenc fantasztikus magas C-j√©vel a k√∂z√∂ns√©get, hogy tizenh√©tszer tapsolt√°k vissza. ‚ÄěAmikor Pavarotti megsz√ľletett, Isten megcs√≥kolta a hangsz√°lait‚ÄĚ ‚Äď √≠rta r√≥la a The New York Times kritikusa. Legnagyobb szerepei k√∂z√∂tt tartj√°k sz√°mon A trubad√ļr Manric√≥j√°t, amivel Marton √Čva partnerek√©nt √≥ri√°si sikert aratott a Metben is, a Rigoletto Herceg√©t, az Otell√≥t, valamint Az √°larcosb√°l, A v√©gzet hatalma, a Pillang√≥kisasszony, a Tosca, a Szerelmi b√°jital tenor fŇĎszerepeit. Az operairodalom tal√°n legn√©pszerŇĪbb sl√°gere, Kalaf h√≠res √°ri√°ja, a Nessun dorma Puccini Turandotj√°b√≥l az ŇĎ elŇĎad√°s√°ban az operah√°zakt√≥l a legnagyobb sportcsarnokokig mindig, mindenhol √≥ri√°si ov√°ci√≥t v√°ltott ki.
A hatalmas termetŇĪ, szak√°llas, jovi√°lis Pavarotti volt az elsŇĎ operaszt√°r, aki a londoni Hyde Parkban klasszikus   zenei koncertet adott 150 ezer ember elŇĎtt, 1993-ban pedig minden   idŇĎk legnagyobb √°ria- √©s dalestj√©t tartotta a New York-i Central Parkban, ahol f√©lmilli√≥ ember hallgatta, a t√©v√©k√∂zvet√≠t√©st pedig sok milli√≥ n√©zŇĎ l√°tta.
1990-ben H√°rom tenor c√≠mmel k√©t legnagyobb vet√©lyt√°rs√°val, Jos√© Carreras-szal √©s Pl√°cido Doming√≥val k√∂z√∂sen az olaszorsz√°gi futball-vil√°gbajnoks√°g d√∂ntŇĎje elŇĎtt a r√≥mai Caracalla-term√°kban adott vil√°gra sz√≥l√≥ koncertet, amelynek felv√©tel√©t k√©t Grammy-d√≠jjal is jutalmazt√°k. A h√°rom vil√°gh√≠rŇĪ tenorista k√©sŇĎbb t√∂bbsz√∂r megism√©telte ezt a k√ľl√∂nleges zen√©s showmŇĪsort, amellyel √ļjabb h√≠veket szereztek az oper√°nak, mik√∂zben persze n√°polyi dalokat, operetteket, musicalsl√°gereket, sŇĎt Beatles-dalokat is √©nekeltek.
Pavarotti nemcsak a kritika, a bulv√°rsajt√≥ kedvence is volt. Vir√°gkor√°ban s√ļlya el√©rte a 180 kilogrammot, √≠gy ide√°lis spagetti-rekl√°mfigura lett, majd fogy√≥k√ļr√°i jelentettek √°lland√≥ sz√≠nes h√≠rt a lapok sz√°m√°ra. Gyakran v√°dolt√°k azzal, hogy p√©nzre v√°ltja a mŇĪv√©szetet, el√°rulja az oper√°t, amikor Moden√°ban ‚ÄěPavarotti and   Friends‚ÄĚ c√≠mmel j√≥t√©konys√°gi koncertsorozatot szervezett, √©s nemcsak koll√©g√°ival, hanem a rock- √©s pop legnagyobb szt√°rjaival, Bon√≥val, Elton Johnnal, Joe Cockerrel, James Brownnal, a Spice Girls-szel √©s Ricky Martinnal l√©pett fel. Pavarotti ezekre a megjegyz√©sekre csak legyintett, sz√°m√°ra az volt fontos, hogy koncertjei r√©v√©n m√°sf√©l milli√°rd emberhez juttatta el az oper√°t, √©s a modenai g√°laestekkel komoly anyagi seg√≠ts√©get ny√ļjtott a h√°bor√ļban √°ll√≥ orsz√°goknak Boszni√°t√≥l Afganiszt√°nig. A d√©lszl√°v h√°bor√ļk ut√°n Mostarban l√©trehozta a Pavarotti Centert a tehets√©ges boszniai mŇĪv√©szek oktat√°s√°ra. 
35 √©vig √©lt boldog h√°zass√°gban Adua Veronival, h√°rom le√°nya √©desanyj√°val, a kilencvenes √©vek k√∂zep√©n azonban beleszeretett 26 √©ves csinos titk√°rnŇĎj√©be, Nicoletta Mantovaniba, aki az √©lett√°rsa, majd 2003-ban feles√©ge lett, √©s egy kisl√°nnyal is megaj√°nd√©kozta.
Pavarottin√°l orvosai tavaly hasny√°lmirigyr√°kot diagnosztiz√°ltak, majd megmŇĪt√∂tt√©k. Szinte az utols√≥ percig dolgozott: tan√≠tv√°nyaival szent√©nekeket vett lemezre, amelynek megjelen√©s√©t tavaszra tervezte.
Hal√°la ut√°n tegnap a sok elismer√©st tal√°n Franco Zeffirelli filmrendezŇĎ szavai foglalt√°k √∂ssze a legt√∂m√∂rebben: ‚ÄěVoltak tenorok ‚Äď √©s volt Pavarotti‚ÄĚ.
A magas C kir√°ly√°t, akit az eg√©sz vil√°g gy√°szol, szombaton temetik sz√ľlŇĎv√°ros√°ban, Moden√°ban, a gy√°szszertart√°st a v√°ros katedr√°lis√°ban tartj√°k.

A szegedi koll√©ga, Temesi M√°ria eml√©kei

Temesi M√°ria, a Magyar √Āllami Operah√°z Liszt-d√≠jas mag√°n√©nekese, a Szegedi Tudom√°nyegyetem ZenemŇĪv√©szeti Kar√°nak professzora j√≥l ismerte Pavarottit, hiszen 1985-ben egyik gyŇĎztese volt a r√≥la elnevezett nemzetk√∂zi √©nekversenynek Philadelphi√°ban. ‚Äď J√≥s√°g, harm√≥nia, fantasztikus √©nektechnika jellemezte, s mindez istenadta hangsz√≠nnel p√°rosult. A ‚Äěh√°rom tenor‚ÄĚ mindegyike zseni√°lis √©nekes, de csod√°latos hangsz√≠ne miatt sz√°momra mindig Pavarotti volt a cs√ļcs. Moden√°ban dolgozott vel√ľnk a sz√≠nh√°zban, majd koncerten l√©pt√ľnk fel vele. Eml√©kszem, a f√ľgg√∂ny m√∂g√∂tt panaszolta, hogy rekedt, mert eg√©sznap besz√©lt, de amikor kil√©pett a sz√≠npadra, gy√∂ny√∂rŇĪen √©nekelt. Megh√≠vott benn√ľnket egy jellegzetes olasz √©tterembe, ahol vid√°m hangulatban besz√©lgett√ľnk. Fantasztikus sikerrel v√©gig√©nekelte a hŇĎstenor reperto√°rt. Az ezred l√°nya c√≠mŇĪ Donizetti-oper√°ban azt a nevezetes √°ri√°t, amelyben kilenc magas C van, senki sem tudta hozz√° hasonl√≥an elŇĎadni, nem v√©letlen√ľl nevezt√©k ŇĎt a tenorok kir√°ly√°nak. L√°ttam a New York-i Metropolitan Oper√°ban Mozart Idomene√≥j√°ban is. B√°r vil√°gszt√°r volt, kedves, k√∂zvetlen, szeretetrem√©lt√≥ embernek ismertem meg, hal√°lh√≠re megrend√≠tett ‚Äď mondta tegnap Temesi M√°ria, aki ma Gertrudis szerep√©t √©nekli az Operah√°z √©vadnyit√≥ elŇĎad√°s√°n.

Pavarotti Magyarorsz√°gon
Pavarotti Magyarorsz√°gon mind√∂ssze k√©t operaelŇĎad√°son l√©pett fel: a '60-as √©vek elej√©n mantuai hercegk√©nt a Rigolett√≥ban, s a sikerei cs√ļcs√°n, 1986-ban mint Rodolphe a Boh√©m√©letben. Gyakran l√©pett fel magyarokkal, p√©ld√°ul √Ācs J√°nos karmester vez√©nylet√©vel √©s a M√ĀV Szimfonikus Zenekarral. 1991-ben √≥ri√°si sikerŇĪ koncertet adott a Budapest Sportcsarnokban. Az errŇĎl k√©sz√ľlt felv√©telek ‚Äď t√∂bb mint ezer√∂tsz√°z m√°sik Pavarotti-vide√≥ t√°rsas√°g√°ban ‚Äď let√∂lthetŇĎk a YouTube-r√≥l
. Az egyik n√°polyi dal, amit ekkor √©nekelt, b√ļcs√ļja is volt a magyar k√∂z√∂ns√©gtŇĎl: Non ti scordar di me ‚Äď Ne felejts el engem!  


Hirdetés



Ajánló

draw
mouchkilaaaa
hollosizsolt.hu/vv.php
:: Hollósi Zsolt 2006 - e-mail : hollosizs@gmail.com
www.hollosizsolt.hu